A Vojtina Bábszínház új évadának első bemutatója a Tündér Lala, amihez Szabó Magda azonos című meseregényét vették alapul. Az előadás a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal koprodukcióban készült. A sokrétű és nemcsak gyerekeknek szóló történetet nem volt egyszerű színpadra vinni úgy, hogy beleférjen egy órába, ugyanakkor a lényeg is megmaradjon. Sajnos alapos átírásra volt szükség, de siker koronázta a munkát.
Clik here to view.
Tündér Lala a Vojtinában
A történet szerint Lala, az örök kíváncsi tündér királyfi ismét tilosban jár. Emberalakot ölt varázsszer segítségével, hogy tanulmányozhassa az embereket. Találkozik is egy kislánnyal és annak nagybátyával, Péterrel. Eközben édesanyja, Írisz, a tündérek királynője, miután felfedezi, hogy kisfia eltűnt, Amalfi kapitányt küldi érte, hogy hozza haza, míg levezényli a tündérállamtanácsot. Azonban nem fia kószálása az egyedüli, amiért aggódnia kell. Írisznek ideje férjhez mennie. Nemcsak hivatala követeli meg, hogy társa legyen, hanem csintalan fia is, akinek nagy szüksége lenne egy férfi irányítására. Írisz szíve már választott, nem is mást, mint a hűséges Amalfi kapitányt, de akad egy másik kérője is: Aterpater, Tündérföld varázslója. Írisz gondolkodás nélkül mond nemet neki, ami bántja a varázsló büszkeségét.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Lalát nem egyszerű hazavinni, kutatása leköti minden figyelmét, hiszen számára érthetetlen dolgokról hall. A tündérek halhatatlanok, így felfoghatatlan Lalának, hogy a kislány árva. Amalfi magyarázatok közepette kíséri haza a királyfit, majd a palotában a viszontlátás örömében a titkolt érzelmek is felszínre kerülnek. Így Írisz és Amalfi végre eljegyzik egymást, de a királynő továbbra is aggódik fiáért, hiszen a tündérgyerekek nem ennyire kíváncsiak, ráadásul sokkal szófogadóbbak. Aterpater felajánlja segítségét a királynőnek, mivel neki is feltűnt Lala különös viselkedése. Bár a tündérek nem szoktak betegek lenni, de mégis erre gyanakszik. Írisz rossz érzések közepette viszi el fiát a varázslóhoz. A vizsgálatok nem várt eredményt hoznak: Lalának emberszíve van, ami magyarázat különös viselkedésére. Ezzel az a baj, hogy Tündérföldön nem élhet olyan, aki csak részben tündér. A varázsló diszkréciójáért csak egy dolgot kér, Írisz kezét. Egy szerető édesanyának pedig nincs más választása, mint saját boldogsága elé állítani fia életét. Az államtanács már követni is képtelen, hogy ezek után mi történik az országban Aterpater irányítása alatt. Csak Csillnek, a tehetséges patikusnak tűnnek fel a különös események, és segít Lalának is tisztán látni. Így Lala megtudja, hogy édesanyja miatta áldozta fel szerelmét és az országot. Felébred benne a felelősségtudat, mert ha miatta történik minden, akkor rendbe is hozhatja. Még akkor is vállalja a feladatot, ha ezért fel kell áldozni halhatatlanságát, de tartogatnak még meglepetéseket tündérország lakói.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Az előadás igazán színes lett. Hajdú Péter kellő feszültséget hozott Aterpaterként a színpadra. Hell Krisztina, Nagy Mónika és Telenkó-Oláh Tímea a mellékszerepeket jól adagolt humorral tálalják. Schneider Jankó sem marad el tőlük, de a romantikus jelentekben és az apafigura megformálásában is hiteles, ahogy Nagy Viktóriától sem áll távol az anyaszerep. Csiby Gergelynek pedig jól áll a dackorszak, és a kissé akrobatikus mutatványoktól sem ijed meg. Reschofsky György pedig most a legtermészetesebb, teljesen otthonosan mozog Csill szerepében, de a díszletek között – melyeket Csorján Melitta festőművész álmodott meg – talán nem is nehéz ez. Az előadás hatalmas szirmok között játszódik, melyek akár szárnyakként is értelmezhetők a tündérek világában, így igazán ötletesek háttérnek. Az atmoszférát Márkos Albert zenéje teszi teljessé.
A tündérek és az emberek közötti különbség szimbolikus bemutatása is sokatmondó, mivel az embereket bábok, míg a tündéreket színészek játsszák el. Ebből is kitűnik, hogy az embereknek kötöttebb és nehézkesebb a mozgása, mint a tündéreknek, hiszen az emberek sokkal földhözragadtabbak.
Image may be NSFW.
Clik here to view.
Szabó Magda meseregénye igazán remek alapanyag, minden korosztályhoz szól. A mesei elemek közé a felnőtteknek sem könnyen befogadható mondanivalót rejtett. Egyszerre szól családról, felelősségvállalásról, hatalomról, barátságról, hűségről és halálról. A színpadi előadásban kicsit csorbult a teljes történet, hiszen nem mindenki kaphatta meg a kellő időt a színpadon, és a kihagyott szereplők is hiányozhatnak az olvasóknak. Péter és unokahúga sokkal kevesebb teret kapott a színpadon, míg Gigi, az igazmondó arany egyszarvú pedig teljesen kimaradt, de a történet így is kerek lett. A felelősségről szóló tanítás nem vesztett jelentőségéből. Ez a történet nemcsak arról szól, hogy a hibáinkat ismerjük be és vállaljuk érte a büntetést, vagy a hatalommal járó felelősségről. Sokkal inkább szól arról, hogy a kapott tehetséggel élni kell, mert ez is felelősség. Mindenki azért kap bizonyos talentumokat, mert azokkal csak ő tud gazdálkodni, más nem!